Boldog Mikulást Kívánunk Mindenkinek!

2020-ban már vírusmentes, Békés, Boldog Mikulást Kívánunk Mindenkinek!

A korábban meghirdetett GINOP-4.1.4-19 „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” határideje nemsokára lejárt volna.
Mivel a keret nem merült ki, most egy hónappal meghosszabbították a beadási határidőt.
Ritka, hogy egy napelem telepítést támogató pályázat nem rövid idő alatt fogy el. Ennek oka a pályázat bonyolultsága, a sok megkövetelt paraméter és a sok kizárás volt.
Hat hete egyszerűsítették a pályázatot és szélesítették az igénybevevők körét, de már nagyon kevés volt az idő. Valószínűleg a sok elvárás miatt sokan már nem foglalkoztak a módosított pályázattal sem.
Talán most, hogy egy plusz hónapot kapnak az érdeklődők, a korábbi gondolkodók és bizonytalanok kihasználják a lehetőséget.
Egyszerű magánemberi ötletként 50 éve indult el A Föld Napja elnevezésű kezdeményezés. A cél a környezet megóvása, a biológiai változatosság megőrzése, az élhető emberi Föld megőrzése.
A cél érdekében összefogtak alapítványok, civil szervezetek, magánemberek. Sok helyen szerveznek ekkor környezetvédelmi oktatásokat, vetélkedőket, különböző figyelemfelhívó eseményeket. Rendszeresen érkeznek ezektől a szervezetektől ajánlások, melyek segíthetnek a cél megvalósításában.
Az eredmények ha egyáltalán jönnek, nagyon lassúak. Az időseket sok esetben a szokásaik határozzák meg, akik most fiatalként találkoznak a problémával, még nincs pénzügyi és gazdasági erejük.
A döntéshozók a gazdaság hagyományos működését preferálják, az energiatermelésben pedig túl nagy lobbiereje van a fosszilis termelőknek. A megújuló energia terjed, gazdaságossága egyre jobb, de folyamatos ellenszélben nehezen érvényesülnek az előnyei.
Most viszont megérkezett a koronavírus, ami pár hónap alatt teljesen átformálta a világot. Az emberek otthon vannak, a gyárak nagy része leállt vagy jelentősen visszafogta termelését.
Az eredmény: a városok levegője tiszta, az állatok viselkedése megváltozott. Nem zavarja őket a sok ember, így láthatóan békésebben, jobb életkörülmények között élhetnek. A turisták által látogatott városok csendes, lakható helyekké váltak.
Az viszont kérdés, hogy a vírushelyzet után mi lesz a világgal. Minden visszatér a korábbi állapotba vagy sikerül megőrizni valamit ebből a békésebb, fenntarthatóbb életmódból?
Már beadható az újabb napelem támogatás Pest megyén kívüli telephellyel vagy székhellyel rendelkező cégek számára.
A mostani pályázat a korábban már megnyitott pályázat „nagy testvére”. A korábbi pályázatban maximum 15 kWp méretű napelem rendszerek támogatására lehetett igényt bejelenteni, a mostani pályázat pedig 15 kWp-től indul.
A támogatás mértéke maximum 55%, az összege pedig 3 – 100 millió Ft lehet.
Pár fontosabb feltétel:
Ha a pályázaton indulni szeretne, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Gondoljuk meg jobban a szélenergia használatát, mert több káros mellékhatása is van. Mik a szélenergia veszélyei?
Meghalhatnak a madarak a szélerőművek lapátjai miatt, és még a földben élő kukacoknak is rossz, hogy remeg miattuk a talaj.
Ezt a furcsa figyelemfelhívást az Orosz elnök, Vlagyimir Putyin szájából lehetett hallani egy Szverdlovszk-i ipari konferencián. A helyszínről azt érdemes tudni, hogy ez az ország egyik ipari központja és egyben az egyik legszennyezettebb része. Az egyébként is alacsony környezetvédelmi szintű Oroszországban ez már nagyon komoly szintet jelent.
Itt tette fel ezt az érdekes kérdést is: „Ki szeretne olyan világban élni, ahol a sorban álló szélerőművek között napelem mezők vannak?”
Ha azt hozzáadjuk, hogy az ország gazdasága valószínűleg összeomlana, ha a világ rövid idő alatt átállna fosszilis forrásokról a megújulókra, sok minden érthetővé válik. (Hiszen a GDP 40%-át adja a fosszilis energiaforrások kitermelése, feldolgozása és exportja.)
Azért nézzük meg a felvetett probléma valós jelentőségét is.
A szélerőművek elterjedésének kezdete óta riogatnak a madárbarátok a szélgenerátorok madarakra veszélyes voltával. Azóta szerencsére születtek szakértői felmérések és elemzések a problémáról. Az eredmény megdöbbentő eredményeket hozott.
A madarakra leselkedő legnagyobb veszély, egy valódi tömeggyilkos kiemelkedik minden más veszélyforrás közül. Ez pedig a macska.
A USA Today-ben megjelent elemzés szerint egy évben átlagosan több, mint 2,5 milliárd madarat ölnek meg a macskák és kevesebb, mint 300 000 madár végzetét okozzák a szélerőművek. Vagyis majdnem 9000-szer veszélyesebbek a madarakra a macskák, mint a szélenergia használata.
Tiltsuk be tehát ezeket a cuki, hízelgő szőrgombócokat? Persze hogy nem. De a szélerőműveket sem, mert az egyik leggazdaságosabb és legtisztább energiatermelést biztosítják az emberiség számára. Legalábbis addig, míg az emberiségnek szüksége van energiára és nem tudunk egy még tisztább módszert használni.
„Szerencsére” Magyarországon ez nem probléma, hiszen pár éve már betiltották a szélenergia terjedését.
Vajon amikor még csak szélmalmok voltak, azok nem voltak veszélyesek?
A megújuló energia egy trendi divat vagy egy komolyan vehető energiaforrás?
Az USA Szövetségi Energiaszabályozási Bizottság (FERC) által kiadott áprilisi adatokon alapuló jelentés szerint egyre kevésbé egy divat-energiaforrás. A megújuló energia segítségével megtermelt energia mennyisége ugyanis meghaladta a szén segítségével termelt energiát.
Konkrét adatokkal a megújuló energia (szél, víz, nap, biomassza, geotermális) összesített teljesítménye 257,53 GW, a szénerőművek teljesítménye 257,48 GW volt.
Az ok egyszerű: folyamatosan telepítenek megújuló alapú erőműveket, miközben nincs új szénerőmű telepítés. Az új telepítéseben kb. egyenlő arányt képvisel a szél- és napenergia.
A tendencia pedig még erősödik is a jövőben, hiszen a régebbi szénerőművek lassan elérik életkoruk végét. Így a természetes cserélődés és a gazdaságossági megfontolások miatt a szénerőművek helyét átveszik az olcsóbb szél- és naperőművek. A változás mértéke már évek óta 1%.
Az előrejelzésük szerint három év múlva az ország teljes energiatermelésének majdnem negyedét, 24,15%-át fogják biztosítani a megújuló források.
A tendencia példa értékű, bár furcsa, hiszen az elnök, Donald Trump egyik választási ígérete az volt, hogy a fosszilis (főleg szén-) erőművek telepítését segíti és támogatja. Szerencsére az államok és cégek vezetői valamint a lakosság sokkal inkább a tiszta energiatermelést preferálja.
Az Uniós vezetők legutóbbi találkozóján kiderült, hogy nincs egység az Unió országai közt a karbonsemleges célokat illetően. A tanácskozó célja ugyanis az volt, hogy egy megállapodásban rögzítsék, hogy céljuk 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki, amennyit ki is tudnak egyenlíteni.
Ez a 2050-es határidő is jelentős lazítás az eredeti tervekhez képest. Az ok a gazdaságilag és energetikailag elmaradottabb országok terhelésének csökkentése. Az átállás fő lépései az energiagazdálkodás optimalizálása, a megújuló energia terjesztésének segítése lennének.
A fejlettebb, jellemzően nyugat-európai országok már most is jelentős megújuló energia potenciállal rendelkeznek. Volt már arra is példa, hogy egy ország teljes energiaigényét ilyen zöld módon termelték meg.
Pár nappal korábban Magyarországon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt nyilatkozta, hogy Magyarország célja 2050-re a karbonsemleges energiatermelés. Mi volt tehát Magyarország szavazata a megbeszélés végén a 2050-es határidőre? Megvétózták a határozatot.
Érthetetlen? Az, a magyarázat pedig ugyanilyen furcsa.
A 31 év múlva esedékes karbonsemleges energiagazdálkodásnak a fő ellenérve a rezsicsökkentés. A környezet védelmére, a tiszta jövőre kellene némi pénzt költeni, hogy pl. jobban szigeteltek legyenek a házak, jobban terjedjen a megújuló energia… de ehelyett mi államilag támogatjuk az alacsony gázárat.
Így persze marad az energiapazarlás, feleslegesen fűtjük az utcát, használjuk az elavult energiapazarló gazkazánokat. Így a hivatalos álláspont szerint tehát nem marad pénz a tiszta gazdaságra átállásra. Ez után nem csoda, hogy már Észak-Korea is előttünk jár a lakossági napelem rendszerek elterjedtségében.
Sovány vigasz, hogy Csehország és Lengyelország is tiltakozott a határozat ellen. Lengyelország hangoztatta is, mi lenne az, ami segítene őket meggyőzni a határozat elfogadásáról. A pénz. Szeretnének kompenzációt kapni a jelenleg jelentős és lassan leépítendő széniparuk miatt.
Teljes joggal reagálta a Greenpeace a csúcstalálkozóra: „Elbaltázták”.