BÚÉK 2022 – Boldog Új Évet Kívánunk!
Minden kedves napelem iránt érdeklődőnek kívánunk sikerekben (és napelem rendszerekben) gazdag Boldog Új Évet!
Kategória bejegyzései: Információ
Kellemes 2021-es Karácsonyi Ünnepeket!
A napelemeseknek sokba kerülhet a szolgáltatóváltás
Az ELMŰ-ÉMÁSZ visszaadta a lakossági fogyasztókra szóló engedélyét, így a lakossági fogyasztói most szolgáltatóváltás előtt állnak.
Mindenkit értesítettek is, hogy jelezze számukra a villanyóra állását. A beküldött érték alapján kiállítják a fogyasztónak a végszámlát, majd az új szolgáltató, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. ettől az értéktől folytatja szeptember 1-től a szolgáltatást és számlázást.
A dolog viszont nem ennyire tiszta.
Akinek a házán napelem rendszer van, annak ez a váltás jelentős anyagi veszteséget is hozhat. A veszteség oka a napelemes rendszereknél alkalmazott szaldó elszámolás és a szerencsétlenül alakult váltás időpontja.
A napelem rendszerek nyáron sokkal többet termelnek, mint télen. Ezt kezeli az éves szaldó elszámolás, mely szerint a nyáron jelentkező túltermelésnek megfelelő mennyiségű energiát télen elhasználhat a fogyasztó.
Az augusztus 31-i szolgáltatóváltás ezt az egyenlegezést borítja fel. A nyári túltermelés a nyár végére eső zárás miatt a régi szolgáltatóhoz kerül, az új szolgáltatónál pedig jelentkezik és kifizethető majd a téli nagyobb fogyasztás.
A jelenlegi hírek szerint a fogyasztó kompenzációként a nyári plusz termelésnek a nagykereskedelmi árát kapja meg, ami kb. 13 Ft/kWh. A téli időszakban pedig az új szolgáltatótól kb. 38 Ft/kWh áron vehetik meg az energiát.
Ez így elég rossz üzlet. Nem csoda, hogy sokan felháborodtak. Arra számítottak ugyanis, hogy a napelemre elköltött 1-3 millió Ft után a szolgáltatóval megkötött szerződés szerint már nem kell fizetniük a fogyasztásukért.
Erre most a szolgáltatóváltás “miatt” mégis fizetniük kell. Mennyit? A veszteség akár 100.000 Ft feletti összeg is lehet. Reméljük a továbbiakban már nem várható ilyen szolgáltatóváltás, vagy ha lesz is, kompenzálják a fogyasztók tiszta energiatermelésre fordított költségeit.
Minden kedves érdeklődőnknek, ügyfelünknek és partnerünknek energiaszámlamentes, Békés, Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánunk!
Magyarország nem akar karbonsemleges lenni?
Az Uniós vezetők legutóbbi találkozóján kiderült, hogy nincs egység az Unió országai közt a karbonsemleges célokat illetően. A tanácskozó célja ugyanis az volt, hogy egy megállapodásban rögzítsék, hogy céljuk 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki, amennyit ki is tudnak egyenlíteni.
Ez a 2050-es határidő is jelentős lazítás az eredeti tervekhez képest. Az ok a gazdaságilag és energetikailag elmaradottabb országok terhelésének csökkentése. Az átállás fő lépései az energiagazdálkodás optimalizálása, a megújuló energia terjesztésének segítése lennének.
A fejlettebb, jellemzően nyugat-európai országok már most is jelentős megújuló energia potenciállal rendelkeznek. Volt már arra is példa, hogy egy ország teljes energiaigényét ilyen zöld módon termelték meg.
Pár nappal korábban Magyarországon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt nyilatkozta, hogy Magyarország célja 2050-re a karbonsemleges energiatermelés. Mi volt tehát Magyarország szavazata a megbeszélés végén a 2050-es határidőre? Megvétózták a határozatot.
Érthetetlen? Az, a magyarázat pedig ugyanilyen furcsa.
A 31 év múlva esedékes karbonsemleges energiagazdálkodásnak a fő ellenérve a rezsicsökkentés. A környezet védelmére, a tiszta jövőre kellene némi pénzt költeni, hogy pl. jobban szigeteltek legyenek a házak, jobban terjedjen a megújuló energia… de ehelyett mi államilag támogatjuk az alacsony gázárat.
Így persze marad az energiapazarlás, feleslegesen fűtjük az utcát, használjuk az elavult energiapazarló gazkazánokat. Így a hivatalos álláspont szerint tehát nem marad pénz a tiszta gazdaságra átállásra. Ez után nem csoda, hogy már Észak-Korea is előttünk jár a lakossági napelem rendszerek elterjedtségében.
Sovány vigasz, hogy Csehország és Lengyelország is tiltakozott a határozat ellen. Lengyelország hangoztatta is, mi lenne az, ami segítene őket meggyőzni a határozat elfogadásáról. A pénz. Szeretnének kompenzációt kapni a jelenleg jelentős és lassan leépítendő széniparuk miatt.
Teljes joggal reagálta a Greenpeace a csúcstalálkozóra: “Elbaltázták”.
Emelkedik a napelem elosztói teljesítménydíj.
Ez az “elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.
A díj háttere a következő: A jelenlegi szabályozás szerint a háztartási méretű kiserőművek a megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát visszatöltik a hálózatba.
Ezzel úgy használják az energiahálózatot, mintha energiatároló rendszer lenne. (Bár azt az energiát valaki más a hálózatban azonnal el is használja. A termelő pedig ezzel azonos mennyiségű energiát máskor ingyenesen elhasználhat a hálózatból.)
Az elektromos hálózat tehát ingyenesen biztosít egy plusz “szolgáltatást”, amit a szolgáltatók szeretnének fizetőssé tenni.
Ez részükről érthető igény. A kivitelezés módja és indoka azonban több, mint furcsa. Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy konferencián azt nyilatkozta, hogy túlzóak a magyarországi napelem támogatások. A megoldás, tehát, hogy ezeket valamivel kompenzálni kell.
Mivel jelenleg semmilyen támogatás nincs a lakossági napelem rendszerek telepítésére, emiatt ezt a túlzó támogatást nehéz értelmezni. (Van helyette napelem adóként elhíresült extrém magas termékdíj kiterjesztés, világon egyedülálló tűzvédelmi kapcsoló előírása, de ezek sem a támogatás oldalon szerepelnek.)
Ami valamilyen szintű támogatásnak nevezhető, az az ipari méretű napelem erőművek korábbi átvételi tarifája. Ehhez viszont mi köze van a lakosságnak?
Az árak csökkenése szintén nem támogatás, hanem főleg a kínai gyártók nagyüzemi termelésének és folyamatos fejlesztésének eredménye. Erre hivatkozva adót emelni eléggé visszás dolog. Főleg azért, mert ezzel a környezetbarát technológia terjedését gátoljuk és konzerváljuk a jelenlegi magyarországi gáz, olaj, szén és fa alapú lakossági energiafelhasználást.
Reméljük az Unió is felhívja a Magyar kormány figyelmét, hogy a megújuló energia termelésében a sor végén kullogunk. Ilyen intézkedésekkel pedig nem fogjuk tudni teljesíteni a saját, erősen visszafogott vállalásainkat sem.