Mi az energetikai tanulság az idei nyárból?
A 2026-os nyár megmutatta, hogy a magyar villamosenergia-rendszernek több lábon kell állnia. A hőség, a szárazság miatti alacsony Duna-vízállás és a Paksi Atomerőmű teljesítményének visszaesése miatt jelentős mennyiségű villamos energiát kellett importálnunk. A július 25. és augusztus 4. közötti időszakban a nettó import becsült költsége közel 25 milliárd forint volt.
Ez nem azt jelenti, hogy Paksra nincs szükség. Éppen ellenkezőleg: azt mutatja, hogy Paks mellett más, egymást kiegészítő alternatív energiaforrásokra és tárolási lehetőségekre is szükség van.
Elosztott energiatermelés
A jövő energiarendszerében fontos szerepet kaphat a napenergia, a szélenergia, az atomenergia és a rugalmas energiatárolás. Minél több, egymástól független termelő és tároló működik, annál kisebb problémát jelent egyetlen nagy erőmű esetleges kiesése.
A napelemek szerepe tovább növekszik, különösen azért, mert a nyári hőségben éppen akkor termelnek sok energiát, amikor a légkondicionálás miatt magas a fogyasztás. A napenergia azonban este már nem áll rendelkezésre – ezért kulcsfontosságú a tárolás.
Tárolni kell a megtermelt energiát
Többféle megoldásra van szükség:
- szivattyús-tározók, például a tervezett Prédikálószék környéki létesítmény vagy annak modernebb alternatívái
- ipari méretű akkumulátorok,
- otthoni energiatárolás,
- hőtárolás,
- hosszabb távon pedig akár hidrogénalapú energiatárolás.
A szivattyús tározó lényegében egy óriási „vízakkumulátor”: többletenergiával vizet pumpál a magasabban fekvő tározóba, majd szükség esetén a visszaáramló vízzel turbinát hajt meg.

A 2026-os nyár legfontosabb energetikai tanulsága tehát az, hogy nem egyetlen technológiára van szükség, hanem egy sok lábon álló rendszerre:
napelem + szélenergia + atomenergia + energiatárolás + intelligens hálózat.
Így egy következő hasonló helyzetben kisebb lehet az importkényszer, nagyobb az ellátásbiztonság, és a nappal megtermelt (és jelenleg külföldre eladott) olcsó megújuló energia az esti órákban is rendelkezésre állhat.
Energiatárolás alternatív módszerekkel
Ráadásul többféle tárolásra is szükségünk van, mert az akkumulátoros tárolás ugyan azonnal bevethető, de a nagyobb mennyiségű és hosszabb távú energiapótlást jelenleg a szivattyús tárolóval a leggazdaságosabb megoldani. Ugyan Magyarország nem rendelkezik nagy hegyekkel, de pár kisebb szivattyús tároló még nálunk is sokat segítene az energiahálózat stabilitásának megőrzésében.

A megújuló energia egy trendi divat vagy egy komolyan vehető energiaforrás?
Az Uniós vezetők legutóbbi találkozóján kiderült, hogy nincs egység az Unió országai közt a karbonsemleges célokat illetően. A tanácskozó célja ugyanis az volt, hogy egy megállapodásban rögzítsék, hogy céljuk 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki, amennyit ki is tudnak egyenlíteni.
Ma már számunkra is követendő példává vált Costa Rica. Furcsán hangozhat, de igaz. A korábban gazdaságilag elmaradottnak számító országok immár
Folyamatosan ötletelnek az iparági szereplők, hogy milyen módon lehetne segíteni a megújuló energia magyarországi terjedését. Most egy külsős szervezet, a Greenpeace dolgozott ki egy komplett javaslatcsomagot a Magyar kormány számára, melynek egyik eleme az 5% napelem áfa.
Az utóbbi 10-20 év a
Az Uniónak 2015-re benyújtott megújuló energia felhasználás arányunkról (9,6%) most hirtelen kiderült, hogy 14,5%. Ez már majdnem megegyezik azzal az értékkel, amit eredetileg 2020-ra vállalt be Magyarország (14,65%).
A Svéd kormány célul tűzte ki, hogy 2040-re az
Melyik ország mutat példát a megújuló energia használatában? Sokan automatikusan Németországot említik, hiszen a
Uniós büntetés a kevésbé zöldeknek? Az Európai Bizottság megelégelte, hogy csak pár Uniós ország tesz erőfeszítéseket a megújuló energia terjesztése irányába, ezért komolyabb szankciók bevezetése várható.