Mi az energetikai tanulság az idei nyárból?
A 2026-os nyár megmutatta, hogy a magyar villamosenergia-rendszernek több lábon kell állnia. A hőség, a szárazság miatti alacsony Duna-vízállás és a Paksi Atomerőmű teljesítményének visszaesése miatt jelentős mennyiségű villamos energiát kellett importálnunk. A július 25. és augusztus 4. közötti időszakban a nettó import becsült költsége közel 25 milliárd forint volt.
Ez nem azt jelenti, hogy Paksra nincs szükség. Éppen ellenkezőleg: azt mutatja, hogy Paks mellett más, egymást kiegészítő alternatív energiaforrásokra és tárolási lehetőségekre is szükség van.
Elosztott energiatermelés
A jövő energiarendszerében fontos szerepet kaphat a napenergia, a szélenergia, az atomenergia és a rugalmas energiatárolás. Minél több, egymástól független termelő és tároló működik, annál kisebb problémát jelent egyetlen nagy erőmű esetleges kiesése.
A napelemek szerepe tovább növekszik, különösen azért, mert a nyári hőségben éppen akkor termelnek sok energiát, amikor a légkondicionálás miatt magas a fogyasztás. A napenergia azonban este már nem áll rendelkezésre – ezért kulcsfontosságú a tárolás.
Tárolni kell a megtermelt energiát
Többféle megoldásra van szükség:
- szivattyús-tározók, például a tervezett Prédikálószék környéki létesítmény vagy annak modernebb alternatívái
- ipari méretű akkumulátorok,
- otthoni energiatárolás,
- hőtárolás,
- hosszabb távon pedig akár hidrogénalapú energiatárolás.
A szivattyús tározó lényegében egy óriási „vízakkumulátor”: többletenergiával vizet pumpál a magasabban fekvő tározóba, majd szükség esetén a visszaáramló vízzel turbinát hajt meg.
A 2026-os nyár legfontosabb energetikai tanulsága tehát az, hogy nem egyetlen technológiára van szükség, hanem egy sok lábon álló rendszerre:
napelem + szélenergia + atomenergia + energiatárolás + intelligens hálózat.
Így egy következő hasonló helyzetben kisebb lehet az importkényszer, nagyobb az ellátásbiztonság, és a nappal megtermelt (és jelenleg külföldre eladott) olcsó megújuló energia az esti órákban is rendelkezésre állhat.
Energiatárolás alternatív módszerekkel
Ráadásul többféle tárolásra is szükségünk van, mert az akkumulátoros tárolás ugyan azonnal bevethető, de a nagyobb mennyiségű és hosszabb távú energiapótlást jelenleg a szivattyús tárolóval a leggazdaságosabb megoldani. Ugyan Magyarország nem rendelkezik nagy hegyekkel, de pár kisebb szivattyús tároló még nálunk is sokat segítene az energiahálózat stabilitásának megőrzésében.
2026 február 2-án elindult az Otthoni Energiatároló Program, amely jelentős segítséget nyújt a napelemes háztartásoknak az energiahatékony működés és a rezsiköltségek csökkentése érdekében. A pályázat keretében legfeljebb 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető otthoni akkumulátoros energiatároló beszerzésére és telepítésére.
A napelem és az akkumulátor az otthoni energiafogyasztás csökkentésének és optimalizálásának valamint az energiahálózat kiegyenlítésének alap eszközei. Mindkét szempont egyre fontosabb az energiahatékonyság és az ökológiai fenntarthatóság szempontjából.
Semmilyen meglepetést nem hozott a legutóbbi rövid napelem pályázat. Ismét egy napon belül elfogyott a keret a sok jelentkező miatt. Ráadásul olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a jelentkezést kezelő weboldal többször összeomlott, órákon át nem volt elérhető. Sokan valószínűleg nem is tudták beadni a jelentkezésüket.
Akinek nincs ideje végig elolvasni a cikket, annak itt a végeredmény: Háztartási napelem rendszerek a telepítés után 10 évig az éves szaldó elszámolásban maradnak.
Az 5% napelem áfa megérkezett, bár sajnos nem hozzánk.
Az utóbbi év alaposan felkavarta az Európai energiatermelést és felhasználást. A korábbi célok átértékelődtek, nagyobb jelentőséget kapott az önellátás, fontosabb lett a megújuló energia. De mi legyen az atomenergiával?
Kiderült, hogy a befagyasztott Uniós pénzeknek van egy eddig nem igazán ismert pontja. Mi azért írunk róla, mert ezek az Uniós elvárások rendezik a lakossági napelem jogszabályok helyzetét.