2019 Húsvét – Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!
Minden kedves érdeklődőnknek, ügyfelünknek és partnerünknek Békés, Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánunk!
Napelemguru
Posted on by Solarside Kft
Costa Rica számunkra is követendő példa
Ma már számunkra is követendő példává vált Costa Rica. Furcsán hangozhat, de igaz. A korábban gazdaságilag elmaradottnak számító országok immár példát mutatnak számunkra.
A legutóbbi négy évben az ország energiaellátásának több, mint 98%-át megújuló energia biztosította. A nagy rész, 73,87% a folyók vízenergiája volt, 15,6% volt a szélenergia és 8,38% volt a geotermikus energia.
A maradék fosszilis erőművek egyre ritkábban termelnek áramot, legutóbb erre május 17-én került sor. Ez azt jelenti, hogy 300 napon át csak megújuló energia biztosította az ország energiaigényét. Persze ezzel a zöldüléssel nem csak az ország gazdaságának tettek jót. A természeti adottságaik kiemelkedőek és ezzel a lépéssel segítenek megőrizni ezt a kincset.
A Costa Rica-i Elektromos Intézet (ICE) meghatalmazott igazgatója, Luis Pacheco szerint villamos energia termelési rendszerük „Nem csak a régiónak, de az egész világnak példa”.
Mivel ennek a világnak Magyarország is része, meg kellene vizsgálnunk a mi lehetőségeinket is. Lehet, hogy nálunk kisebb a vízenergia mennyisége, de helyette ott a napenergia. Ebből az adottságaink kiemelkedőek az egész régióhoz képest, csak végre el kellene kezdeni használni.
Greenpeace: Legyen 5% napelem áfa
Folyamatosan ötletelnek az iparági szereplők, hogy milyen módon lehetne segíteni a megújuló energia magyarországi terjedését. Most egy külsős szervezet, a Greenpeace dolgozott ki egy komplett javaslatcsomagot a Magyar kormány számára, melynek egyik eleme az 5% napelem áfa.
A javaslat főbb pontjai:
- 2030-ra legyen célunk a 35% megújuló energia felhasználás
- 2030-ig 55% széndioxid kibocsátás csökkentés
- A szén állami támogatásának leépítése, 2030 után ne működhessenek lignit- és szénerőművek
- Lakossági és közösségi aktív energiatermelés támogatása
- Napelem áfa mértékének 27%-ról 5%-ra csökkentése
- A környezetvédelmi termékdíj mértékének csökkentése az uniós szintre, elosztói teljesítménydíj visszavonása
- Kedvezményes hitelek a lakosság energia korszerűsítési beruházásokhoz
- A szélenergia korlátozó intézkedések visszavonása
- Támogassuk a 2030-ra kötelező érvényű minimum 30%-os EU-s energiamegtakarítási célt
- Dolgozzanak ki intézkedési tervet az épületállomány energetikai korszerűsítésére és támogatására
- A biomassza felhasználás szigorúbb ellenőrzése, főként a tűzifára vonatkozóan
- Az atomerőmű bővítés leállítása, a nukleáris energia fokozatos kivezetése
Akik attól tartanak, hogy ez a váltás sokba kerül vagy egyéb módon károkat okoz az országnak, annak érdemes megnézni Burgenland példáját. A változás pozitív volt a foglalkoztatásra, az energiafüggetlenségre és a GDP-re egyaránt.
Magyarország megújuló energia adottságai is rendkívül jók, tehát érdemes komolyan venni ezt a javaslatot. Kiszámolták emellett azt is, hogy Magyarország mit nyerne a programcsomag bevezetésével:
- 400 000 új munkahely jönne létre
- A GDP 0,4%-kal nőne
- Jelentősen csökkenne az EU végső energia felhasználása
- 12%-kal csökkenne az EU földgáz importja 2030-ra
Minden kedves érdeklődőnknek Békés, Boldog Új Évet Kívánunk!
Emelkedik a napelem elosztói teljesítménydíj.
Ez az „elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.
A díj háttere a következő: A jelenlegi szabályozás szerint a háztartási méretű kiserőművek a megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát visszatöltik a hálózatba.
Ezzel úgy használják az energiahálózatot, mintha energiatároló rendszer lenne. (Bár azt az energiát valaki más a hálózatban azonnal el is használja. A termelő pedig ezzel azonos mennyiségű energiát máskor ingyenesen elhasználhat a hálózatból.)
Az elektromos hálózat tehát ingyenesen biztosít egy plusz „szolgáltatást”, amit a szolgáltatók szeretnének fizetőssé tenni.
Ez részükről érthető igény. A kivitelezés módja és indoka azonban több, mint furcsa. Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy konferencián azt nyilatkozta, hogy túlzóak a magyarországi napelem támogatások. A megoldás, tehát, hogy ezeket valamivel kompenzálni kell.
Mivel jelenleg semmilyen támogatás nincs a lakossági napelem rendszerek telepítésére, emiatt ezt a túlzó támogatást nehéz értelmezni. (Van helyette napelem adóként elhíresült extrém magas termékdíj kiterjesztés, világon egyedülálló tűzvédelmi kapcsoló előírása, de ezek sem a támogatás oldalon szerepelnek.)
Ami valamilyen szintű támogatásnak nevezhető, az az ipari méretű napelem erőművek korábbi átvételi tarifája. Ehhez viszont mi köze van a lakosságnak?
Az árak csökkenése szintén nem támogatás, hanem főleg a kínai gyártók nagyüzemi termelésének és folyamatos fejlesztésének eredménye. Erre hivatkozva adót emelni eléggé visszás dolog. Főleg azért, mert ezzel a környezetbarát technológia terjedését gátoljuk és konzerváljuk a jelenlegi magyarországi gáz, olaj, szén és fa alapú lakossági energiafelhasználást.
Reméljük az Unió is felhívja a Magyar kormány figyelmét, hogy a megújuló energia termelésében a sor végén kullogunk. Ilyen intézkedésekkel pedig nem fogjuk tudni teljesíteni a saját, erősen visszafogott vállalásainkat sem.
Kit zavart a Fundamenta?
A hét legnagyobb viharát kavaró hír volt a Fundamenta és a többi lakástakarék pénztár ellehetetlenítése. Az intézkedés tempója is fokozta a hatást, hiszen alig több, mint egy nap alatt megtörtént a törvényjavaslat benyújtása, a kihirdetése és az életbe lépése.
A hivatalos verzió szerint azért szüntette meg az állam a lakástakarékok támogatását, mert azon extra profitja volt a cégeknek és kevés új ház építését segítették elő.
Természetesen ezeket az indokokat az érintett cégek azonnal cáfolták. A nyilatkozatok szerint az állami kimutatásokban nem szerepeltek a felújítások és bővítések, valamint az energetikai modernizálások sem. A cégek költségeiből pedig kifelejtették az értékesítők költségét és az irodák működtetési kiadásait is.
Ezeket is figyelembe véve már látszik, hogy a lakosság számára volt a leghasznosabb ez az egyetlen lakossági támogatási forma. (Az MFB által nyújtott hitelben ugyanis nincs támogatás, az tisztán egy kedvezményes hitel. A hiteltől pedig ma sok ember fél, mint a tűztől.)
Az állam a friss hírek szerint a CSOK felé próbálja terelni az embereket. Ez a támogatás viszont nagyságrenddel kevesebb ember számára elérhető, a felhasználási lehetősége pedig jelentősen szűkebb, mint a lakástakarék volt korábban.
Mi lesz így a lakástakarék pénztárak további sorsa?
Mivel a már megkötött szerződések változatlanul élnek tovább, emiatt a fejlődésük és növekedésük valószínűleg megáll, de a folyósítás és a hitelek kihelyezése folytatódik. Ha viszont 0 marad az állami támogatás, a mostani szerződések kifutása után erősen kérdőjeles lesz a létük.
Ami pedig még ennél hamarabb jelentkezik, az a jelenlegi értékesítők helyzete. Ez a több ezer ember rövid időn belül kezdhet új munkát keresni magának.
Elérkezett a védővám vége.
2013-ban vezette be az Európai Unió a kínai napelemekkel szemben a mennyiségi és árbeli korlátokat napelem védővám címszóval.
Az eredmény erősen megkérdőjelezhető lett. Az Unióban magasan maradtak a napelem árak, míg a világ többi részén jelentős csökkenés volt tapasztalható. A távol-keleti gyártók pedig megtalálták az utat a szabályok kikerülésére. Az Unió elvesztette elsőségét a napelemek világában.
Jelenleg az Európai Bizottság azt javasolta, hogy ne hosszabbítsák meg a napelem védővámot. Ezzel megszűnik a mások által is tartott napelem minimál ár és a maximált éves értékesítési mennyiség. Beindulhat tehát az igazi verseny a gyártók között.
A várható eredmény a most bevezetett amerikai és most tervezett indiai védővám miatt egy nagy mennyiségű napelem dömping. Az előrejelzések szerint az alacsonyabb ár 30 %-os kereslet növekedést és 45.000 új munkahelyet teremt.
Ingyen napelem pályázattal önkormányzatoknak.
A TOP 3.2.1 napelem pályázat támogatási aránya 100 %, tehát az önkormányzatok napelem telepítésének teljes költségét fedezi a pályázat. Ez az igazi ingyen napelem.
Ezt a támogatást Zala, Veszprém, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod, Békés, Baranya megyékben lehet kihasználni.
A támogatás célja, hogy hatékonyabb energiafelhasználással működjenek az önkormányzati épületek és az önkormányzati tulajdonú cégek épületei.
Emiatt a támogatott tevékenységek is a hő, meleg víz előállítása és gazdaságos felhasználása mellett az elektromos áram napelemmel való megtermelését is támogatja.
A födém és a falak hőszigetelése mellett nyílászáró csere, fűtés, meleg víz előállítás (pl. napkollektorral), hőszivattyú vagy intelligens szabályozás is lehet része a pályázatnak.
A pénzügyi megvalósítást segíti az előleg igénylésének a lehetősége. Bizonyos feltételek esetén 50 vagy akár 100% előleg is kérhető.
Megjelent a napelem gyártó 2017-es ranglista.
Talán sehol máshol nem látszik ilyen egyértelmű kínai dominancia, mint ezen a területen. A 10 legnagyobb gyártó mind Kínában gyárt.
A tulajdonosi körben is csak egy olyan cég van, amelyik koreai tulajdon, de ennek ellenére ők is Kínában gyártanak.
A felvevő piac pedig már nem csak a Kínán kívüli világ, mert vannak olyan gyártók is a listán, melyek csak a kínai belső piacra szállítják napelem paneleiket.
| Helyezés | Cégnév | Ország |
| 1 | JinkoSolar | Kína |
| 2 | Trina Solar | Kína |
| 3 | Canadian Solar | Kína |
| 4 | JA Solar | Kína |
| 5 | Hanwha Q-Cells | Kína/Korea |
| 6 | GCL-SI | Kína |
| 7 | LONGi Solar | Kína |
| 8 | Risen Energy | Kína |
| 9 | Shunfeng (belevéve a Suntech-et) | Kína |
| 10 | Yingli Green | Kína |