BÚÉK 2019! – Boldog Új Évet Kívánunk!
Minden kedves érdeklődőnknek Békés, Boldog Új Évet Kívánunk!
Ez az „elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.
A díj háttere a következő: A jelenlegi szabályozás szerint a háztartási méretű kiserőművek a megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát visszatöltik a hálózatba.
Ezzel úgy használják az energiahálózatot, mintha energiatároló rendszer lenne. (Bár azt az energiát valaki más a hálózatban azonnal el is használja. A termelő pedig ezzel azonos mennyiségű energiát máskor ingyenesen elhasználhat a hálózatból.)
Az elektromos hálózat tehát ingyenesen biztosít egy plusz „szolgáltatást”, amit a szolgáltatók szeretnének fizetőssé tenni.
Ez részükről érthető igény. A kivitelezés módja és indoka azonban több, mint furcsa. Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy konferencián azt nyilatkozta, hogy túlzóak a magyarországi napelem támogatások. A megoldás, tehát, hogy ezeket valamivel kompenzálni kell.
Mivel jelenleg semmilyen támogatás nincs a lakossági napelem rendszerek telepítésére, emiatt ezt a túlzó támogatást nehéz értelmezni. (Van helyette napelem adóként elhíresült extrém magas termékdíj kiterjesztés, világon egyedülálló tűzvédelmi kapcsoló előírása, de ezek sem a támogatás oldalon szerepelnek.)
Ami valamilyen szintű támogatásnak nevezhető, az az ipari méretű napelem erőművek korábbi átvételi tarifája. Ehhez viszont mi köze van a lakosságnak?
Az árak csökkenése szintén nem támogatás, hanem főleg a kínai gyártók nagyüzemi termelésének és folyamatos fejlesztésének eredménye. Erre hivatkozva adót emelni eléggé visszás dolog. Főleg azért, mert ezzel a környezetbarát technológia terjedését gátoljuk és konzerváljuk a jelenlegi magyarországi gáz, olaj, szén és fa alapú lakossági energiafelhasználást.
Reméljük az Unió is felhívja a Magyar kormány figyelmét, hogy a megújuló energia termelésében a sor végén kullogunk. Ilyen intézkedésekkel pedig nem fogjuk tudni teljesíteni a saját, erősen visszafogott vállalásainkat sem.
A hét legnagyobb viharát kavaró hír volt a Fundamenta és a többi lakástakarék pénztár ellehetetlenítése. Az intézkedés tempója is fokozta a hatást, hiszen alig több, mint egy nap alatt megtörtént a törvényjavaslat benyújtása, a kihirdetése és az életbe lépése.
A hivatalos verzió szerint azért szüntette meg az állam a lakástakarékok támogatását, mert azon extra profitja volt a cégeknek és kevés új ház építését segítették elő.
Természetesen ezeket az indokokat az érintett cégek azonnal cáfolták. A nyilatkozatok szerint az állami kimutatásokban nem szerepeltek a felújítások és bővítések, valamint az energetikai modernizálások sem. A cégek költségeiből pedig kifelejtették az értékesítők költségét és az irodák működtetési kiadásait is.
Ezeket is figyelembe véve már látszik, hogy a lakosság számára volt a leghasznosabb ez az egyetlen lakossági támogatási forma. (Az MFB által nyújtott hitelben ugyanis nincs támogatás, az tisztán egy kedvezményes hitel. A hiteltől pedig ma sok ember fél, mint a tűztől.)
Az állam a friss hírek szerint a CSOK felé próbálja terelni az embereket. Ez a támogatás viszont nagyságrenddel kevesebb ember számára elérhető, a felhasználási lehetősége pedig jelentősen szűkebb, mint a lakástakarék volt korábban.
Mi lesz így a lakástakarék pénztárak további sorsa?
Mivel a már megkötött szerződések változatlanul élnek tovább, emiatt a fejlődésük és növekedésük valószínűleg megáll, de a folyósítás és a hitelek kihelyezése folytatódik. Ha viszont 0 marad az állami támogatás, a mostani szerződések kifutása után erősen kérdőjeles lesz a létük.
Ami pedig még ennél hamarabb jelentkezik, az a jelenlegi értékesítők helyzete. Ez a több ezer ember rövid időn belül kezdhet új munkát keresni magának.
2013-ban vezette be az Európai Unió a kínai napelemekkel szemben a mennyiségi és árbeli korlátokat napelem védővám címszóval.
Az eredmény erősen megkérdőjelezhető lett. Az Unióban magasan maradtak a napelem árak, míg a világ többi részén jelentős csökkenés volt tapasztalható. A távol-keleti gyártók pedig megtalálták az utat a szabályok kikerülésére. Az Unió elvesztette elsőségét a napelemek világában.
Jelenleg az Európai Bizottság azt javasolta, hogy ne hosszabbítsák meg a napelem védővámot. Ezzel megszűnik a mások által is tartott napelem minimál ár és a maximált éves értékesítési mennyiség. Beindulhat tehát az igazi verseny a gyártók között.
A várható eredmény a most bevezetett amerikai és most tervezett indiai védővám miatt egy nagy mennyiségű napelem dömping. Az előrejelzések szerint az alacsonyabb ár 30 %-os kereslet növekedést és 45.000 új munkahelyet teremt.
A TOP 3.2.1 napelem pályázat támogatási aránya 100 %, tehát az önkormányzatok napelem telepítésének teljes költségét fedezi a pályázat. Ez az igazi ingyen napelem.
Ezt a támogatást Zala, Veszprém, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod, Békés, Baranya megyékben lehet kihasználni.
A támogatás célja, hogy hatékonyabb energiafelhasználással működjenek az önkormányzati épületek és az önkormányzati tulajdonú cégek épületei.
Emiatt a támogatott tevékenységek is a hő, meleg víz előállítása és gazdaságos felhasználása mellett az elektromos áram napelemmel való megtermelését is támogatja.
A födém és a falak hőszigetelése mellett nyílászáró csere, fűtés, meleg víz előállítás (pl. napkollektorral), hőszivattyú vagy intelligens szabályozás is lehet része a pályázatnak.
A pénzügyi megvalósítást segíti az előleg igénylésének a lehetősége. Bizonyos feltételek esetén 50 vagy akár 100% előleg is kérhető.
Talán sehol máshol nem látszik ilyen egyértelmű kínai dominancia, mint ezen a területen. A 10 legnagyobb gyártó mind Kínában gyárt.
A tulajdonosi körben is csak egy olyan cég van, amelyik koreai tulajdon, de ennek ellenére ők is Kínában gyártanak.
A felvevő piac pedig már nem csak a Kínán kívüli világ, mert vannak olyan gyártók is a listán, melyek csak a kínai belső piacra szállítják napelem paneleiket.
Helyezés | Cégnév | Ország |
1 | JinkoSolar | Kína |
2 | Trina Solar | Kína |
3 | Canadian Solar | Kína |
4 | JA Solar | Kína |
5 | Hanwha Q-Cells | Kína/Korea |
6 | GCL-SI | Kína |
7 | LONGi Solar | Kína |
8 | Risen Energy | Kína |
9 | Shunfeng (belevéve a Suntech-et) | Kína |
10 | Yingli Green | Kína |
Az utóbbi 10-20 év a megújuló energia hatalmas térhódításáról, a világ zöldüléséről, a környezetvédelemről szól. Vagy mégsem? Friss adatok szerint a világ a legutóbbi 40 évben ugyanolyan arányban használ szenet, nem változtak az arányok. Sehol sem látszik a zöld hullám, csak a fosszilis energia. Mi lehet ennek az oka?
A furcsa ellentmondásnak a fejlett világ és a fejlődő világ eltérő sebessége az oka. A fejlett világ hatalmas tempóban bővíti zöld energia hátterét, váltanak az országok a fosszilis energiáról a megújulókra. A fejődő országok viszont ennél sokkal gyorsabban bővülnek, és náluk főleg a tradíciók és a könnyebb hozzájutás miatt elsősorban a fosszilis energiaforrások dominálnak.
Tehát a fejlett világ hiába vált, a fejlődők lenyomják a váltás ütemét a saját tempójukkal. A fejlett országok emellett egyre gazdaságosabban használják az energiát, emiatt az energiatermelés növekedése is az elmaradott, főleg fosszilis energia függő országok felé billenti az arányokat.
Másrészt a megújuló energia elektromos áramot termel, a világ energiafelhasználásának csak 25%-a elektromos áram alapú. A többit most még nem tudjuk tiszta energiára lecserélni.
Az azonban bizakodásra adhat okot, hogy a világban egyre több helyen bukkan fel a megújuló energia, a telepítés ára és a fenntartási költsége pedig egyre alacsonyabb.
A ma még lassan fejlődő (pl. afrikai) országok így kihagyhatnak egy környezetszennyező lépcsőfokot és úgy fejleszthetik gazdaságukat, hogy nem kell megtapasztalniuk a szmog hatásait.
Ismét érkezett egy új hír ami azt mutatja, hogy ideje lenne követni Kína példáját, ugyanis most üzembe állt náluk egy elektromos hajó.
Ez miért olyan nagy dolog? Mert a világban az egyik leginkább környezetszennyező a közlekedés, és azon belül is a vízi teherszállítás. Kína a gyors, néha túl erőltetett fejlődés miatt egyébként is küzd a nagy mértékű környezetszennyezéssel, szükségük is van minden lépésre a környezetvédelem irányába.
Kína termékeit nagy mennyiségben az egész világban terítik, ezért a nagybani vízi szállítás náluk koncentráltabban jelentkezik. Most már ezt a szállítást a többi dízeles mellett egy elektromos meghajtású, akkumulátoros hajó is végzi.
A 70 méter hosszú hajóban egy 2400 kWh teljesítményű akkumulátor blokk adja az energiát. Ezzel 80 km-re képes szállítani 2200 tonna árut. Az akkumulátor rendszer két óra alatt feltölthető, ami annyi idő, amit a hajó kirakodása igényel, emiatt feleslegesen nem kell állnia a hajónak.
A hírben az a visszás, hogy ez a tiszta üzemeltetésű elektromos hajó szenet szállít szénerőművekbe. Kínában tehát a zöldülés is érdekes ugrásokkal zajlik, de az irány biztató.
2015-ben vezették be Magyarországon a napelem adó néven elhíresült termékdíj kiterjesztést.
Minden szakmabeli vitatta a bevezetés okát, mértékét, az így beszedett pénz későbbi sorsát. Ez a díj az Unió legmagasabb termékdíja volt, az európai átlagnak a duplája. (A 2018-as megfelezéssel is csak az uniós átlag közelébe kerül.) Az adó kilogrammonként 114 Ft lett, ami a duplája annak, mint az ólomakkumulátorok díja. Vagyis a törvényhozók szerint az egyik legtisztább energiatermelési eszköz, a napelem dupla olyan veszélyes, mint a mérgező vegyszerekkel teli akkumulátor. 2018-tól már nem veszélyesebb, csak ugyanolyan veszélyes lesz.
Az Unió területén mindenhol a megújuló energia támogatása az egyik irányelv, az egész piac Magyarországon is támogatást várt, helyette jött ez a plusz „adó”. Ezzel természetesen drágultak a napelemek, romlottak a napelem telepítések megtérülési mutatói így ez a díj segített konzerválni a magyarországi környezetszennyező, főleg fosszilis alapú energiatermelést.
A beszedett pénz bekerül a költségvetésbe, és nem valószínű. hogy 40-50 évig elkülönítve gyűlik a napelemek újrafeldolgozására várva. Vagyis arra nem is kellene várni, hiszen a leselejtezett napelemeket már most is nagy mértékben a napelem gyártók vásárolják fel, mert olcsóbb abból új napelemet gyártani. Tehát nincs szemét, ilyen módon tehát nincs is szükség termékdíjra.
Ha a döntéshozók segíteni szeretnének a napelemek terjedésében, érdemes lenne a napelemekre is érvényes világrekorder áfát csökkenteni egy kedvezményesebb mértékre. Ezzel egy átlag családi házas napelem rendszer 10-20%-al is olcsóbb lehetne, ami viszont jelentősen javítaná a megtérülést.