Mi legyen az atomenergiával?

Az utóbbi év alaposan felkavarta az Európai energiatermelést és felhasználást. A korábbi célok átértékelődtek, nagyobb jelentőséget kapott az önellátás, fontosabb lett a megújuló energia. De mi legyen az atomenergiával?

Németországban leállították az utolsó atomerőműveket. Eredetileg ezt a leállítást múlt év végére tervezték, de a háború következményeként kialakult energiaválság miatt inkább kitolták a tél végére. Ezzel akarták megelőzni, hogy a téli időszakban energiahiány legyen.

Bár már több éve elhatározták az atomenergia mentességet, de még így is vegyes volt a fogadtatása a döntésnek. A zöldek természetesen ünnepelnek, de az ipar szereplői a lehetséges energiahiány miatt aggódnak.

Az atomerőművek Németország energiaellátásában ugyan csak 6 százalékot tettek ki, de a termelésük stabil, folyamatos, kiszámítható volt. Ennek pótlására most gáz és szénerőműveket terveznek (újra) indítani. Az atomerőművek nulla széndioxid kibocsájtásával szemben viszont ezek jelentős szennyezést és függőséget is hoznak. Mi lesz így a kibocsájtás csökkentési vállalásokkal? Ideiglenesen vagy akár végleg is feláldozzák őket az ipar, a kötelező gazdasági növekedés oltárán?

Az ipar szereplői mellett azért vannak politikusok is, akik aggódnak az energiaellátás miatt. Ők legalább a láború (és így az energiaválság) végéig szeretnének működtetni őket. Fukushima után ennek kicsi a támogatottsága a lakosság körében, de ez lehet, hogy csak az első nagyobb áramszünetig tart.

Miközben Németország távolodik az atomenergiától, Franciaországban az atom adja az ország energiájának döntő részét, Finnországban most indították be Európa legújabb atomerőművét, Hollandiában pedig már tervezik az új erőművet. A Finnek helyzete elég speciális, mert ők kényszerhelyzetben voltak. Mivel Oroszországból már nem kapnak több gázt és áramot, így számukra létfontosságú lett az atomerőmű beindítása.

Persze emellett minden ország folyamatosan hangsúlyozza, hogy mindentől függetlenül cél a megújuló energia, az energiafüggetlenség. (Főleg az Oroszországtól való leválás.)

A megújuló energia aránya például Németországban folyamatosan nő, korábbi terveik szerint 2050-re tervezték az ország energiaigényének 100%-át megújulókból fedezni. A háború ezt a határidőn jelentősen előbbre hozta.