BÚÉK 2019! – Boldog Új Évet Kívánunk!
Minden kedves érdeklődőnknek Békés, Boldog Új Évet Kívánunk!
Napelemguru
Posted on by Solarside Kft
Emelkedik a napelem elosztói teljesítménydíj.
Ez az „elosztói teljesítménydíj” 2017 március óta létezik, de mert a törvénybe bevezetett díja 0 Ft/kW, emiatt eddig mintha nem is létezett volna.
A díj háttere a következő: A jelenlegi szabályozás szerint a háztartási méretű kiserőművek a megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát visszatöltik a hálózatba.
Ezzel úgy használják az energiahálózatot, mintha energiatároló rendszer lenne. (Bár azt az energiát valaki más a hálózatban azonnal el is használja. A termelő pedig ezzel azonos mennyiségű energiát máskor ingyenesen elhasználhat a hálózatból.)
Az elektromos hálózat tehát ingyenesen biztosít egy plusz „szolgáltatást”, amit a szolgáltatók szeretnének fizetőssé tenni.
Ez részükről érthető igény. A kivitelezés módja és indoka azonban több, mint furcsa. Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár egy konferencián azt nyilatkozta, hogy túlzóak a magyarországi napelem támogatások. A megoldás, tehát, hogy ezeket valamivel kompenzálni kell.
Mivel jelenleg semmilyen támogatás nincs a lakossági napelem rendszerek telepítésére, emiatt ezt a túlzó támogatást nehéz értelmezni. (Van helyette napelem adóként elhíresült extrém magas termékdíj kiterjesztés, világon egyedülálló tűzvédelmi kapcsoló előírása, de ezek sem a támogatás oldalon szerepelnek.)
Ami valamilyen szintű támogatásnak nevezhető, az az ipari méretű napelem erőművek korábbi átvételi tarifája. Ehhez viszont mi köze van a lakosságnak?
Az árak csökkenése szintén nem támogatás, hanem főleg a kínai gyártók nagyüzemi termelésének és folyamatos fejlesztésének eredménye. Erre hivatkozva adót emelni eléggé visszás dolog. Főleg azért, mert ezzel a környezetbarát technológia terjedését gátoljuk és konzerváljuk a jelenlegi magyarországi gáz, olaj, szén és fa alapú lakossági energiafelhasználást.
Reméljük az Unió is felhívja a Magyar kormány figyelmét, hogy a megújuló energia termelésében a sor végén kullogunk. Ilyen intézkedésekkel pedig nem fogjuk tudni teljesíteni a saját, erősen visszafogott vállalásainkat sem.
Kit zavart a Fundamenta?
A hét legnagyobb viharát kavaró hír volt a Fundamenta és a többi lakástakarék pénztár ellehetetlenítése. Az intézkedés tempója is fokozta a hatást, hiszen alig több, mint egy nap alatt megtörtént a törvényjavaslat benyújtása, a kihirdetése és az életbe lépése.
A hivatalos verzió szerint azért szüntette meg az állam a lakástakarékok támogatását, mert azon extra profitja volt a cégeknek és kevés új ház építését segítették elő.
Természetesen ezeket az indokokat az érintett cégek azonnal cáfolták. A nyilatkozatok szerint az állami kimutatásokban nem szerepeltek a felújítások és bővítések, valamint az energetikai modernizálások sem. A cégek költségeiből pedig kifelejtették az értékesítők költségét és az irodák működtetési kiadásait is.
Ezeket is figyelembe véve már látszik, hogy a lakosság számára volt a leghasznosabb ez az egyetlen lakossági támogatási forma. (Az MFB által nyújtott hitelben ugyanis nincs támogatás, az tisztán egy kedvezményes hitel. A hiteltől pedig ma sok ember fél, mint a tűztől.)
Az állam a friss hírek szerint a CSOK felé próbálja terelni az embereket. Ez a támogatás viszont nagyságrenddel kevesebb ember számára elérhető, a felhasználási lehetősége pedig jelentősen szűkebb, mint a lakástakarék volt korábban.
Mi lesz így a lakástakarék pénztárak további sorsa?
Mivel a már megkötött szerződések változatlanul élnek tovább, emiatt a fejlődésük és növekedésük valószínűleg megáll, de a folyósítás és a hitelek kihelyezése folytatódik. Ha viszont 0 marad az állami támogatás, a mostani szerződések kifutása után erősen kérdőjeles lesz a létük.
Ami pedig még ennél hamarabb jelentkezik, az a jelenlegi értékesítők helyzete. Ez a több ezer ember rövid időn belül kezdhet új munkát keresni magának.
Elérkezett a védővám vége.
2013-ban vezette be az Európai Unió a kínai napelemekkel szemben a mennyiségi és árbeli korlátokat napelem védővám címszóval.
Az eredmény erősen megkérdőjelezhető lett. Az Unióban magasan maradtak a napelem árak, míg a világ többi részén jelentős csökkenés volt tapasztalható. A távol-keleti gyártók pedig megtalálták az utat a szabályok kikerülésére. Az Unió elvesztette elsőségét a napelemek világában.
Jelenleg az Európai Bizottság azt javasolta, hogy ne hosszabbítsák meg a napelem védővámot. Ezzel megszűnik a mások által is tartott napelem minimál ár és a maximált éves értékesítési mennyiség. Beindulhat tehát az igazi verseny a gyártók között.
A várható eredmény a most bevezetett amerikai és most tervezett indiai védővám miatt egy nagy mennyiségű napelem dömping. Az előrejelzések szerint az alacsonyabb ár 30 %-os kereslet növekedést és 45.000 új munkahelyet teremt.
Ingyen napelem pályázattal önkormányzatoknak.
A TOP 3.2.1 napelem pályázat támogatási aránya 100 %, tehát az önkormányzatok napelem telepítésének teljes költségét fedezi a pályázat. Ez az igazi ingyen napelem.
Ezt a támogatást Zala, Veszprém, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod, Békés, Baranya megyékben lehet kihasználni.
A támogatás célja, hogy hatékonyabb energiafelhasználással működjenek az önkormányzati épületek és az önkormányzati tulajdonú cégek épületei.
Emiatt a támogatott tevékenységek is a hő, meleg víz előállítása és gazdaságos felhasználása mellett az elektromos áram napelemmel való megtermelését is támogatja.
A födém és a falak hőszigetelése mellett nyílászáró csere, fűtés, meleg víz előállítás (pl. napkollektorral), hőszivattyú vagy intelligens szabályozás is lehet része a pályázatnak.
A pénzügyi megvalósítást segíti az előleg igénylésének a lehetősége. Bizonyos feltételek esetén 50 vagy akár 100% előleg is kérhető.
Megjelent a napelem gyártó 2017-es ranglista.
Talán sehol máshol nem látszik ilyen egyértelmű kínai dominancia, mint ezen a területen. A 10 legnagyobb gyártó mind Kínában gyárt.
A tulajdonosi körben is csak egy olyan cég van, amelyik koreai tulajdon, de ennek ellenére ők is Kínában gyártanak.
A felvevő piac pedig már nem csak a Kínán kívüli világ, mert vannak olyan gyártók is a listán, melyek csak a kínai belső piacra szállítják napelem paneleiket.
| Helyezés | Cégnév | Ország |
| 1 | JinkoSolar | Kína |
| 2 | Trina Solar | Kína |
| 3 | Canadian Solar | Kína |
| 4 | JA Solar | Kína |
| 5 | Hanwha Q-Cells | Kína/Korea |
| 6 | GCL-SI | Kína |
| 7 | LONGi Solar | Kína |
| 8 | Risen Energy | Kína |
| 9 | Shunfeng (belevéve a Suntech-et) | Kína |
| 10 | Yingli Green | Kína |
Még mindig a fosszilis energia uralja a világot.
Az utóbbi 10-20 év a megújuló energia hatalmas térhódításáról, a világ zöldüléséről, a környezetvédelemről szól. Vagy mégsem? Friss adatok szerint a világ a legutóbbi 40 évben ugyanolyan arányban használ szenet, nem változtak az arányok. Sehol sem látszik a zöld hullám, csak a fosszilis energia. Mi lehet ennek az oka?
A furcsa ellentmondásnak a fejlett világ és a fejlődő világ eltérő sebessége az oka. A fejlett világ hatalmas tempóban bővíti zöld energia hátterét, váltanak az országok a fosszilis energiáról a megújulókra. A fejődő országok viszont ennél sokkal gyorsabban bővülnek, és náluk főleg a tradíciók és a könnyebb hozzájutás miatt elsősorban a fosszilis energiaforrások dominálnak.
Tehát a fejlett világ hiába vált, a fejlődők lenyomják a váltás ütemét a saját tempójukkal. A fejlett országok emellett egyre gazdaságosabban használják az energiát, emiatt az energiatermelés növekedése is az elmaradott, főleg fosszilis energia függő országok felé billenti az arányokat.
Másrészt a megújuló energia elektromos áramot termel, a világ energiafelhasználásának csak 25%-a elektromos áram alapú. A többit most még nem tudjuk tiszta energiára lecserélni.
Az azonban bizakodásra adhat okot, hogy a világban egyre több helyen bukkan fel a megújuló energia, a telepítés ára és a fenntartási költsége pedig egyre alacsonyabb.
A ma még lassan fejlődő (pl. afrikai) országok így kihagyhatnak egy környezetszennyező lépcsőfokot és úgy fejleszthetik gazdaságukat, hogy nem kell megtapasztalniuk a szmog hatásait.
Kínában elkészült az első elektromos hajó.
Ismét érkezett egy új hír ami azt mutatja, hogy ideje lenne követni Kína példáját, ugyanis most üzembe állt náluk egy elektromos hajó.
Ez miért olyan nagy dolog? Mert a világban az egyik leginkább környezetszennyező a közlekedés, és azon belül is a vízi teherszállítás. Kína a gyors, néha túl erőltetett fejlődés miatt egyébként is küzd a nagy mértékű környezetszennyezéssel, szükségük is van minden lépésre a környezetvédelem irányába.
Kína termékeit nagy mennyiségben az egész világban terítik, ezért a nagybani vízi szállítás náluk koncentráltabban jelentkezik. Most már ezt a szállítást a többi dízeles mellett egy elektromos meghajtású, akkumulátoros hajó is végzi.
A 70 méter hosszú hajóban egy 2400 kWh teljesítményű akkumulátor blokk adja az energiát. Ezzel 80 km-re képes szállítani 2200 tonna árut. Az akkumulátor rendszer két óra alatt feltölthető, ami annyi idő, amit a hajó kirakodása igényel, emiatt feleslegesen nem kell állnia a hajónak.
A hírben az a visszás, hogy ez a tiszta üzemeltetésű elektromos hajó szenet szállít szénerőművekbe. Kínában tehát a zöldülés is érdekes ugrásokkal zajlik, de az irány biztató.
Megfelezik a napelem adó mértékét.
2015-ben vezették be Magyarországon a napelem adó néven elhíresült termékdíj kiterjesztést.
Minden szakmabeli vitatta a bevezetés okát, mértékét, az így beszedett pénz későbbi sorsát. Ez a díj az Unió legmagasabb termékdíja volt, az európai átlagnak a duplája. (A 2018-as megfelezéssel is csak az uniós átlag közelébe kerül.) Az adó kilogrammonként 114 Ft lett, ami a duplája annak, mint az ólomakkumulátorok díja. Vagyis a törvényhozók szerint az egyik legtisztább energiatermelési eszköz, a napelem dupla olyan veszélyes, mint a mérgező vegyszerekkel teli akkumulátor. 2018-tól már nem veszélyesebb, csak ugyanolyan veszélyes lesz.
Az Unió területén mindenhol a megújuló energia támogatása az egyik irányelv, az egész piac Magyarországon is támogatást várt, helyette jött ez a plusz „adó”. Ezzel természetesen drágultak a napelemek, romlottak a napelem telepítések megtérülési mutatói így ez a díj segített konzerválni a magyarországi környezetszennyező, főleg fosszilis alapú energiatermelést.
A beszedett pénz bekerül a költségvetésbe, és nem valószínű. hogy 40-50 évig elkülönítve gyűlik a napelemek újrafeldolgozására várva. Vagyis arra nem is kellene várni, hiszen a leselejtezett napelemeket már most is nagy mértékben a napelem gyártók vásárolják fel, mert olcsóbb abból új napelemet gyártani. Tehát nincs szemét, ilyen módon tehát nincs is szükség termékdíjra.
Ha a döntéshozók segíteni szeretnének a napelemek terjedésében, érdemes lenne a napelemekre is érvényes világrekorder áfát csökkenteni egy kedvezményesebb mértékre. Ezzel egy átlag családi házas napelem rendszer 10-20%-al is olcsóbb lehetne, ami viszont jelentősen javítaná a megtérülést.