BÚÉK 2019! – Boldog Új Évet Kívánunk!
Minden kedves érdeklődőnknek Békés, Boldog Új Évet Kívánunk!
Napelemguru
Posted on by Solarside Kft
Kategória bejegyzései: Érdekesség
Megjelent a napelem gyártó 2017-es ranglista.
Talán sehol máshol nem látszik ilyen egyértelmű kínai dominancia, mint ezen a területen. A 10 legnagyobb gyártó mind Kínában gyárt.
A tulajdonosi körben is csak egy olyan cég van, amelyik koreai tulajdon, de ennek ellenére ők is Kínában gyártanak.
A felvevő piac pedig már nem csak a Kínán kívüli világ, mert vannak olyan gyártók is a listán, melyek csak a kínai belső piacra szállítják napelem paneleiket.
| Helyezés | Cégnév | Ország |
| 1 | JinkoSolar | Kína |
| 2 | Trina Solar | Kína |
| 3 | Canadian Solar | Kína |
| 4 | JA Solar | Kína |
| 5 | Hanwha Q-Cells | Kína/Korea |
| 6 | GCL-SI | Kína |
| 7 | LONGi Solar | Kína |
| 8 | Risen Energy | Kína |
| 9 | Shunfeng (belevéve a Suntech-et) | Kína |
| 10 | Yingli Green | Kína |
Még mindig a fosszilis energia uralja a világot.
Az utóbbi 10-20 év a megújuló energia hatalmas térhódításáról, a világ zöldüléséről, a környezetvédelemről szól. Vagy mégsem? Friss adatok szerint a világ a legutóbbi 40 évben ugyanolyan arányban használ szenet, nem változtak az arányok. Sehol sem látszik a zöld hullám, csak a fosszilis energia. Mi lehet ennek az oka?
A furcsa ellentmondásnak a fejlett világ és a fejlődő világ eltérő sebessége az oka. A fejlett világ hatalmas tempóban bővíti zöld energia hátterét, váltanak az országok a fosszilis energiáról a megújulókra. A fejődő országok viszont ennél sokkal gyorsabban bővülnek, és náluk főleg a tradíciók és a könnyebb hozzájutás miatt elsősorban a fosszilis energiaforrások dominálnak.
Tehát a fejlett világ hiába vált, a fejlődők lenyomják a váltás ütemét a saját tempójukkal. A fejlett országok emellett egyre gazdaságosabban használják az energiát, emiatt az energiatermelés növekedése is az elmaradott, főleg fosszilis energia függő országok felé billenti az arányokat.
Másrészt a megújuló energia elektromos áramot termel, a világ energiafelhasználásának csak 25%-a elektromos áram alapú. A többit most még nem tudjuk tiszta energiára lecserélni.
Az azonban bizakodásra adhat okot, hogy a világban egyre több helyen bukkan fel a megújuló energia, a telepítés ára és a fenntartási költsége pedig egyre alacsonyabb.
A ma még lassan fejlődő (pl. afrikai) országok így kihagyhatnak egy környezetszennyező lépcsőfokot és úgy fejleszthetik gazdaságukat, hogy nem kell megtapasztalniuk a szmog hatásait.
Kínában elkészült az első elektromos hajó.
Ismét érkezett egy új hír ami azt mutatja, hogy ideje lenne követni Kína példáját, ugyanis most üzembe állt náluk egy elektromos hajó.
Ez miért olyan nagy dolog? Mert a világban az egyik leginkább környezetszennyező a közlekedés, és azon belül is a vízi teherszállítás. Kína a gyors, néha túl erőltetett fejlődés miatt egyébként is küzd a nagy mértékű környezetszennyezéssel, szükségük is van minden lépésre a környezetvédelem irányába.
Kína termékeit nagy mennyiségben az egész világban terítik, ezért a nagybani vízi szállítás náluk koncentráltabban jelentkezik. Most már ezt a szállítást a többi dízeles mellett egy elektromos meghajtású, akkumulátoros hajó is végzi.
A 70 méter hosszú hajóban egy 2400 kWh teljesítményű akkumulátor blokk adja az energiát. Ezzel 80 km-re képes szállítani 2200 tonna árut. Az akkumulátor rendszer két óra alatt feltölthető, ami annyi idő, amit a hajó kirakodása igényel, emiatt feleslegesen nem kell állnia a hajónak.
A hírben az a visszás, hogy ez a tiszta üzemeltetésű elektromos hajó szenet szállít szénerőművekbe. Kínában tehát a zöldülés is érdekes ugrásokkal zajlik, de az irány biztató.
Mit tudunk Észak-Korea energiaellátásáról?
Egyre többet tudunk Észak-Korea elzártságáról, atombombáikról, rakétáik hatótávolságáról, de mindig vannak új meglepetések. Most elképesztő látvány egy titokban készített videofelvétel, mely tömegével mutat családi házakon napelem rendszereket.
A világ egyik legszigorúbb és elzártabb országában hogyan lehet ilyen?
A válasz az igény és a lehetőség egyidejű megjelenése. Az ország energiaellátása rendkívül instabil, az áramszünet inkább gyakorlat mint meglepetés. Az emberek szeretnének éjszaka is világítani, amihez viszont jó lenne az áram.
Kínából egyre több olyan áru érkezik valamilyen módon az országba, mely jelenleg luxuscikknek számít, de legalább már beszerezhető. Így érkeznek az országba jelenleg ezek a miniatűr panelek a többi kiegészítő alkatrésszel együtt. Egy ilyen 30W-os panellel működő napelem rendszer ára 35 dollár, mely számunkra filléres költség, de Észak-Koreában óriási pénz. Ezért van a panel oszlop tetejére telepítve, mert így nehezebb ellopni.
A rendszer elterjedtsége is megdöbbentő. Vannak régiók, ahol a családi házak 30-40%-nak a tetején már ott vannak ezek a napelemek. Ez az érték elképesztően magas, jelentősen megelőzi például Magyarország napelem elterjedtségét.
Ezek ugyan pici rendszerek, de ahol a barkácsolt napelem megoldás is több a semminél, ott ezeknek a rendszereknek létjogosultsága van.
A napelem parkok energiatermelésének új módja.
A Princeton Egyetem kutatása érdekes részletre hívta fel a figyelmet, mely a napelem parkok energiatermelését érinti.
Miközben azt vizsgálták, hogy Kína területén a légszennyezés értéke milyen mértékben hat a napelem energiatermelésére, meglepő értékre bukkantak. Télen Kína északi és keleti területein akár 20%-ot is eléri a légszennyezés miatti teljesítménycsökkenés.
Ennek oka a környezetszennyező szén, vegyes, biomassza, gázfűtés. Az eredmény sok széntartalmú részecske, szulfát, nitrát és sok aeroszol. Ezek nem csak az emberek egészségét rombolják, de az energiatermelést is csökkentik.
Mivel Kína 2030-ra az ország energiatermelését 10%-ban napenergia segítségével szeretné fedezni, emiatt ez az adat igen fontos lesz számukra. Érdemes lesz a napelem parkok telepítésénél a helyi légszennyezési értékeket is figyelni, a felhasználástól (és a valószínű szennyezéstől) távolabb telepíteni a napelem parkokat, és távvezetéken továbbítani az áramot.
Persze, ha tisztább lenne a levegő, mert szénerőművek helyett naperőmű termelné az áramot, erre az egész telepítési kalkulációra nem lenne szükség, a levegő tisztasága miatt pedig mindenki nyerne.
A napelem nyert a hurrikánnal szemben.
A napelem várható kb 40 éves élettartamát meghallva sokan automatikusan visszakérdeznek, hogy ilyen hosszú idő alatt minden környezeti hatást kibír-e a napelem?
A korábbi szélsőséges telepítési helyszínek mellé most frappáns válasz érkezett erre a kérdésre. Antigua szigetét szeptember 6-án egy 5-ös erősségű hurrikán tarolta le. Alig maradt épület, ami nem dőlt össze, a fák, oszlopok nagy része kidőlt, a közműszolgáltatások szinte mindenhol leálltak.
Volt azonban a szigeten pár napelem erőmű, ami szinte sértetlenül megúszta ezt a néha 275 km/óra erővel tomboló szelet. Tehát előrelátó tervezéssel és kivitelezéssel még a természet egyik legerősebb jelenségét is túl tudja élni a napelem erőmű. Tehát kimondhatjuk, hogy a természet egyik leghatalmasabb erejével szemben a napelem nyert.
Magyarországon ugyan nem jellemző a hurrikán, de a hosszú ideig, pl. 40-50 évig tartó időjárás terhelés azért komoly terhelés a napelemeknek és a tartószerkezetnek egyaránt.
Kínában felépült egy aranyos napelem erőmű.
Viszonylag ritkán lehet azt hallani, hogy egy napelem erőmű is lehet aranyos. Most egy Kínai erőművet úgy alakítottak ki, hogy a benne levő monokristályos (sötét színű) és vékonyréteg (világos színű) napelem panelek elhelyezésével az erőmű egy óriáspandát formázzon.
A múlt évben indult telepítésű panda erőmű felét már be is kötötték az elektromos hálózatba. A 100 MW csúcsteljesítményű rendszernek a praktikus haszna a 25 év alatt megtermelt 3,2 milliárd kWh energia lesz. (Ez egyenértékű egymillió tonna szén felhasználásával és 2,74 millió tonna széndioxid kibocsájtásával megtermelt energiával.)
A másik haszna az erőműnek az a vonzerő, amit a következő nemzedékre gyakorol.
A telepítő cég, a beszédes nevű Panda Green Energy már tervezi a következő erőműveit, melyeket Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban, azaz a 21. századi selyemút mellett terveznek kiépíteni. A cég azonban már célozza a terjeszkedést Fiji-re és a Fülöp-szigetekre valamint más Közép- és Délkelet-Ázsiában is. Céljuk, hogy több, mint 100 panda erőművet telepíthessenek. Az igények szerint helyi motívumokat is felvesznek a kínálatukba, mint például koala vagy orrszarvú.
De jó lenne Magyarországon is látni egy ilyen „puli” erőművet, bár ennek nálunk van pár akadálya.
Bloomberg: Eljött a szén-korszak vége.
Megjelent a Bloomberg friss energetikai elemzése, mely sok meglepetést nem tartalmaz, de a benne levő számok és időpontok igen érdekesek.
Az egyik fő megállapítása az elemzésnek, hogy pár éven belül a napelem segítségével előállított áram mindenhol olcsóbb lesz, mint a szén felhasználásával előállított. Márpedig ki telepítene új szénerőművet, ha a napelem olcsóbb és még a környezetet sem szennyezi?
A fejlett országokban, mint pl. USA, Németország, ez a váltás már megtörtént, a fejlődő országokban, mint Kína, India, ez 2021-re következik be. A következmény egy gyorsabb szén-dioxid szint csökkenés annál, mint amit korábban a Nemzetközi Energia Ügynökség feltételezett.
A napelemmel termelt áram ára 2009 óta a negyedére esett, és 2040-ig további 66% csökkenés várható. Mivel pont a nagy és gyors tempóban fejlődő országok határozzák meg a világ energiaigényének fejlődését, emiatt a megújuló energia következő nagy térhódítása is Kínában és Indiában várható.
A másik érdekes adat a szélerőművek hatalmas áresése lesz. A Bloomberg becslése szerint 2040-ig 71% körüli áresés várható, ami a szélenergiát rendkívül gazdaságossá teszi a fosszilis energiaforrásokkal szemben.
A harmadik érdekesség már előre látható az előző adatokból. A lítium-ion akkumulátorok fejlesztése és használata 239 milliárd dolláros piacot hoz létre, mely a nap és szélerőművek időszakos energiatermelését egyensúlyozza ki és az elektromos autók terjedését szolgálja ki.
A negyedik adat pedig a földgáz használatának jelentős megerősödését mutatja. Az USA palagáz termelése egyre nagyobb mértéket ér el, és ezzel olyan energiaforrást biztosít a világ számára, mely a megújuló energiaforrások mellett egy stabil és kiszámítható (a szénnél környezetbarátabb) kiegyensúlyozást biztosít az emberiség számára.
Az egyértelmű következmény a szén alapú energiatermelés vége. Jelenleg 369 GW mértékű projekt áll és ezek várhatóan törlésre is kerülnek. Ez 190 darab paksi atomerőmű teljesítménye!
A jelenleg még működő szénerőművek elöregedésével a világ szén-éhsége 2026-tól jelentősen enyhül, ami a korábbinál feltételezett tempónál gyorsabban alakítja át zéró-emisszióssá az energetikai ipart. Donald Trump ugyan ösztönzi a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és használatát, de ezzel az egyértelmű világtendenciákat nem változtathatja meg. 2040-re az USA-ban is a felére csökken a szénerőművi kapacitás.
2040-re a világ energiatermelő kapacitásának a felét a szél és napenergia teszi ki. (Jelenleg ez az érték 12%.)
Hirtelen nagyot nőtt a megújuló energia felhasználás.
Az Uniónak 2015-re benyújtott megújuló energia felhasználás arányunkról (9,6%) most hirtelen kiderült, hogy 14,5%. Ez már majdnem megegyezik azzal az értékkel, amit eredetileg 2020-ra vállalt be Magyarország (14,65%).
Hogyan számolhattuk el ennyire ezt az adatot?Sehogyan. A választ máshol kell keresni és messzebbről kell megközelíteni. Nem a betiltott szélerőművek terjedtek el titokban és nem az extra adóval terhelt napelemek szaporodtak meg hirtelen.
Az Unió többször hangoztatott célja, hogy növelni szeretné a megújuló energia felhasználás arányát. A megújuló energia viszont több részből áll. Az egyik rész a fa felhasználása fűtésre. A kérdés az, hogy milyen fa felhasználása.
A korábbi Magyar statisztikák az erdészetekből hivatalosan kitermelt és ültetésekkel pótolt fát tartalmazta. Most azonban készült egy KSH statisztika, ami arre kérdezett rá, hogy kik használnak fát. Ebből kiszámolták, hogy ehhez mennyi fa kell, és a korábbi értéknél jelentősen nagyobb érték jött ki.
Az „alternatív módon” kitermelt fa mennyisége a hivatalos kitermelésnek a másfélszerese. Most ezt az adat került be a hivatalos statisztikába, és ezzel a (valljuk be: lopott) fával hirtelen teljesítettük a 2020-ra vállalt kötelezettséget.
Ennek akár még örülhetnénk is, de mi lesz a következmény? Először is valószínűleg megáll a magyarországi megújuló energia erőművek telepítése. (Hiszen miért kellett volna trükközni, ha úgyis épülnének ilyen erőművek?)
2020 után viszont az ilyen „trükkösen” hasznosított és nem pótolt fát már nem fogadja el megújuló energiának az Unió. Akkor viszont jön majd a büntetés, mert nem teljesítettük a vállalásunkat.
Egyszerűbb lett volna most nem trükközni, és a későbbi büntetés helyett azt a pénzt megújuló energia erőművek fejlesztésére költeni.